Próbálkozom.

Azon gondolkozom, hogyan meséljem el azt, ami történik velem, amit átélek, és hogy alakulhattam ilyenné, amilyen vagyok, ha nem ismertek.
Nem ismertek engem. Nem ismerik a múltamat. De a múltam és a jelenem más kérdéseket is vet fel. Szorosan összefonódik a szüleim, a családom múltjával.
Úgy érzem, hogy egy életet - vagy akár csak egy napot belőle - csak akkor mesélhetünk el érthetően, ha ismerjük a múltat. Mert a jelen is múlt lesz. A közeli múlt pedig távoli lesz, és ha átgondoljuk, akkor minden oda vezet vissza. A távoli múltba. Összekapcsolódnak az emberi sorsok egy családon belül.
Látjátok, ez gátol a mesélésben, az újra blogírásban, pedig őrültségnek tűnhet.
Próbálkozom.